| Az ötlet |
||||
| Az Uszálystrand ötlete azon ügynökségekben merült fel, melyek Budapest európai kulturális fővárosi pályázatát készítették. Mivel a pályázatot végül Pécs nyerte meg, az Uszálystrand ötlete is elúszni látszott. Ekkor döntött úgy a Sygma ügynökség, hogy a Studio Metropolitana szellemi támogatásával, saját erejéből valósítja meg a projektet. A Sygma egy olyan új budapesti hely létrehozásában gondolkodott, mely kihasználja a Duna fővárosi szakaszában rejlő lehetőségeket, egyaránt vonzó az itt lakóknak és a turistáknak, valamint illeszkedik a főváros fürdővárosi hagyományaihoz. Ezen szándékok közös eredője lett az Uszálystrand. |
Az Uszálystrand több szempontból sem előzmények nélküli vállalkozás. A múlt században a két világháború között már működött hasonló létesítmény a Dunán. A Margit híd déli lábánál üzemelő egykori strand tulajdonképpen a Duna-partról benyúló, négyzet alakú stég volt. Az ismert korabeli mondóka alapján (Ki a Duna vizét issza...) joggal hihetjük, hogy a ifj. Johann Strauss által is megénekelt Kék Duna már akkor sem lehetett igazán kék, és a vízminőség valószínűleg nem felelt volna meg a mai ÁNTSZ előírásainak. Így a természetes Duna víz alkalmazása fel sem merült a tervezés során, de a Duna, mint izgalmas helyszín maradt. | |||
| A Városi Tájkép Csoport kapta a feladatot, hogy megtervezze a két medencéből, napozó- és pihenőrészekből, álló, vízélményekkel, büfével, vetítővászonnal és DJ-pulttal ellátott Uszálystrandot. A VTCS, - mely néhány éve a Móricz Zsigmond körtérre tervezett melegedő kővel tűnt fel-, a tervezés során azt is szem előtt tartotta, hogy a strand a város turisztikailag frekventált helyén jelenik meg. Természetesen nem csak a Sygma gondolja úgy, hogy a folyónak jelentősebb szerepet kéne játszania Budapest életében, minthogy egyszerűen csak legyőzendő akadályt jelentsen a Buda és Pest között ingázóknak, és lenyűgöző háttérként szolgáljon az ide látogató turisták fotóihoz. |
 | |||
| 2008-ban indult egy folyamat, mely 2011-re a teljes Duna-régió brüsszeli akkreditációjához vezet. A Duna Európai Régióvá válása a környezet- és árvízvédelemtől a kulturális turizmusfejlesztésig számtalan nagyívű tervet tesz megvalósíthatóvá. Hogy a tervek ne csak tervek maradjanak, arról Dunai Biztos gondoskodik Z. Halmágyi Judit személyében, aki tanácsadóként a Uszálystrand megvalósítását is segítette. | ||||
| Kiemelt szerepet szán a Dunának a főváros hosszú távú fejlesztési terve is, a Budapest Szíve Program, mely a Belváros közel 2 kilométeres Duna-parti zónájának rehabilitálása és újraértelmezése révén kívánja növelni a terület turisztikai és lakóövezeti vonzerejét is. Ezeket a hosszú távú elképzeléseket is magába sűríti, szimbolizálja az Uszálystrand: külföldi előképeihez hasonlóan hirdeti a várost átszelő folyó nagyszerűségét, a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának igényét. Dublin és Koppenhága is tervez hasonló, folyóra telepített fürdőlétesítményt, és több világvárosban (Berlinben, New Yorkban és Bécsben) már most is működnek fürdőhajók. A cél mindenhol azonos. A különleges szórakozási élmény mellett a városlakók figyelmét a folyókra irányítani. |
Ezt az ambíciót az Uszálystrand is felvállalja: kielégíteni a városlakók növekvő igényét a jó helyek, izgalmas közterek iránt, ugyanakkor hozzájárulni egy dinamikusan fejlődő, regionális vezető szerepet megcélzó város imázsának erősítéséhez. Egyszerre kíván városi élmény, városi tájépítés, környezettudatos projekt, és közösségi program lenni. Nem utolsó sorban pedig olyan élményt adni a budapestieknek és a városba látogató turistának, mely átélhetővé teszi számukra a Sygma meggyőződését: Budapest jó hely. Berlin New York Bécs |
|||
